A kormány döntése értelmében a háborús veszélyhelyzet 2026 májusáig érvényben marad. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a következő országgyűlési választás kampánya és maga a voksolás is rendkívüli jogrend alatt zajlik majd. Formailag ez nem újdonság: a 2022-es választást és a 2024-es EP- és önkormányzati választásokat is hasonló körülmények között tartották meg. Tartalmilag azonban egyre több kérdést vet fel, hogy a „rendkívüli” állapot lassan állandósul.
A kormány indoklása szerint az orosz–ukrán háború közvetlen gazdasági és biztonsági hatásai miatt van szükség a veszélyhelyzet fenntartására. Ugyanakkor az elmúlt évek gyakorlata azt mutatja: a rendkívüli jogrend nem csupán válságkezelési eszköz, hanem a kormányzás egyik alapkeretévé vált. A rendeleti jogalkotás gyorsasága, a parlament megkerülhetősége és a szabályozás rugalmas alakítása mind olyan elemek, amelyek kampányidőszakban különösen nagy mozgásteret biztosítanak a végrehajtó hatalomnak.
Politikai szempontból a veszélyhelyzet fenntartása jól illeszkedik a kormány kommunikációjába. A 2026-os választás már most „háborús döntésként” jelenik meg a kormányzati narratívában: béke vagy háború, stabilitás vagy bizonytalanság. Ebben a keretben minden gazdasági nehézség, minden megszorítás és minden rendkívüli intézkedés könnyen indokolható a „külső körülményekkel”, miközben a felelősség eltolható.
Felmerül ugyanakkor egy érzékeny kérdés is: vajon a rendkívüli jogrend lehet-e eszköz a választás elhalasztására vagy ellehetetlenítésére? Elvi jogi lehetőségek mindig léteznek, de a jelenlegi politikai realitások alapján ez nem tűnik valószínű forgatókönyvnek. Egy ilyen lépés súlyos belpolitikai és nemzetközi következményekkel járna, amelynek ára messze meghaladná a hasznát. A választás megtartása önmagában nem veszélyezteti a kormány hatalmát – a játéktér viszont rendkívüli körülmények között jóval kedvezőbb.
Érdemes arra is figyelni, hogy a veszélyhelyzet nemcsak a választás napjáig tart, hanem azon túl is. Ez azt jelenti, hogy a kampány lezárulta és az eredmények kihirdetése után is fennmarad a rendeleti kormányzás lehetősége. Ez biztonsági hálót jelent egy esetlegesen feszült politikai helyzetben, legyen szó jogvitákról, tüntetésekről vagy gazdasági sokkokról.
A valódi kérdés tehát nem az, hogy lesz-e választás 2026-ban. Sokkal inkább az, hogy milyen környezetben, milyen jogi és politikai feltételek mellett, és mennyire marad meg a „rendkívüli” szó eredeti jelentése. Egy demokráciában a kivételes állapot elvileg átmeneti eszköz. Ha azonban tartóssá válik, az már nem válságkezelés, hanem kormányzási modell.
És ez az, ami miatt a 2026-os választás nemcsak politikai verseny lesz, hanem egyben lakmuszpapír is: meddig lehet a rendkívüli állapotot a normalitás részeként fenntartani anélkül, hogy maga a rendszer veszítse el a hitelességét.
76100Háborús veszélyhelyzet árnyékában: így fut neki a kormány a 2026-os választásnak
