A 2025-ös közvélemény-kutatások alapján Magyarország politikai térképe látványosan átrendeződött. A Fidesz–KDNP és a Tisza Párt támogatottsága szinte fej-fej mellett halad, miközben több kisebb párt – mint a Mi Hazánk, a DK és az MKKP – az 5%-os parlamenti küszöb közelében mozog. A Momentum, az MSZP és a Jobbik gyakorlatilag eltűntek a politikai porondról.
A kutatások többsége szerint a Tisza Párt mára a legerősebb ellenzéki erőből potenciális kormánypárti tényezővé nőtte ki magát. A Fidesz még mindig masszív vidéki bázissal rendelkezik, de a városokban és a fiatalabb szavazók körében már nem képes olyan arányban mozgósítani, mint korábban. A Mi Hazánk stabilan őrzi 6–8%-os táborát, míg a Demokratikus Koalíció és a Kétfarkú Kutya Párt éppen a bejutási küszöb környékén egyensúlyoz.
A várható eredmények alapján három reális forgatókönyv rajzolódik ki:
- Tisza Párt-győzelem:
Ha Magyar Péter pártja megszerzi az első helyet, akár önálló többséget is elérhet a parlamentben. Egy ilyen eredmény körülbelül 100–105 mandátumot jelentene számukra a 199 fős Országgyűlésben. A Fidesz–KDNP körülbelül 75–80 mandátummal végezne a második helyen, a Mi Hazánk 7–9 hellyel, míg a DK és az MKKP 5–6 fős frakciót alakíthatna. - Fidesz–KDNP megtartja a vezetést:
Ha a kormánypárt fordítani tud, a választási rendszer aránytalansága miatt ismét megszerezheti az abszolút többséget, még akkor is, ha csak néhány százalékkal végez az élen. Ebben az esetben a Fidesz–KDNP akár 105–110 mandátumot is szerezhet, a Tisza Párt 80–85-öt, a Mi Hazánk 7–8-at, a DK és az MKKP pedig valószínűleg nem jutnának be. - Három- vagy négypárti parlament:
Ha mind a DK, mind az MKKP átlépi az 5%-os küszöböt, akkor egy sokszínűbb, de törékenyebb Országgyűlés alakulhat ki. Ilyenkor a két nagy párt (Tisza és Fidesz) mandátumaránya csökkenne, de egyikük továbbra is közel kerülhetne az abszolút többséghez.
A politikai dinamika jelenleg gyorsan változik. A Tisza Párt lendületét részben az ellenzéki kiábrándultság, részben pedig Magyar Péter személyes hitelessége táplálja. A Fidesz ezzel szemben stabil szavazói bázisra és állami erőforrásokra támaszkodhat, ami megnehezíti a kihívását.
Ha a mostani tendenciák folytatódnak, a 2026-os választások után egy olyan parlament alakulhat, ahol a Fidesz elveszíti egyeduralmát, a Tisza Párt meghatározó erővé válik, és a Mi Hazánk lesz a mérleg nyelve.
A DK és az MKKP sorsa azon múlik, képesek lesznek-e mozgósítani a passzív, kiábrándult ellenzéki szavazókat.
A választás tétje tehát történelmi: vajon Magyarország visszatér-e a többpárti politikai verseny korszakába, vagy marad az egy domináns párt által uralt modellben.
- Karácsony-Magyar 0:1
Az én véleményem a Karácsony és Magyar Péter között lezajlott csörtétől: Egy közös célt hirdető politikai térben alapelvárás lenne az előzetes egyeztetés. Két vezető szereplő – Budapest főpolgármestere és egy országos ambíciókkal fellépő politikus – esetében különösen indokolt lett volna, hogy az időzítésről és a kommunikációról zárt körben egyeztessenek. Véleményem szerint hibás döntés volt, hogy - A Momentumnak is van javaslata – Rendszerváltó Javaslatcsomag
A Momentum 22 pontos javaslatcsomagjában a médiapiacot is érintő változtatásokat vázolt fel: megszüntetnék az állami propaganda finanszírozását, és bevezetnék a digitális rádiózást (DAB+), ami jelentős átalakulást hozna az elmúlt években a NER által megszállt rádiós szektorban. A Momentum Mozgalom közvetlenül a 2026-os választások után tette közzé az úgynevezett „Rendszerváltó Javaslatcsomagját”, amely 22 pontban foglalja össze - A most beérkező levélszavazatok mennyire változtathatják meg a végeredményt?
A levélszavazatok a jelenlegi állás szerint már nem képesek megfordítani a választás alapvető kimenetelét, mivel a Tisza Párt kétharmados többséget szerzett. Ugyanakkor az országos listás mandátumok végső elosztásánál még finomíthatnak az arányokon. Íme a pontos adatok és az elemzés: 1. Mennyi levélszavazatról van szó? A Nemzeti Választási Iroda (NVI) legfrissebb adatai szerint: A levélben szavazók - Kiss László otthagyja a DK-t
Ez egy újabb dominó, ami eldőlt a választások után: Kiss László, Óbuda polgármestere 2026. április 14-én bejelentette, hogy kilép a Demokratikus Koalícióból (DK). A döntés hátterében egy nyílt politikai „hűtlenség” áll, amit Kiss maga ismert el. Beigazolódtak a pletykák: Kiss László, a III. kerület polgármestere kilépett a Demokratikus Koalícióból. A politikus nem várta meg a - Lemond Lovasberény polgármestere
Közösségi bejegyzésébe tájékoztatta a település lakosságát Südi Mihály a település polgármestere. Ezt a levelet közöljük. A tisztségét 2026. április 30-ig tölti be. Kedves Berényiek! Megtiszteltetés volt!! Már megszokhatták tőlem, hogy a cikkeim, beszámolóim felsorolás jellegűek és vázlatosak. Ez azért van, mert nem szeretek feleslegesen beszélni, csak azt írom le, ami szerintem fontos. Így teszek most
