Szokatlan fordulatot vett egy civil adománygyűjtés története: Szabó Bence rendőrszázados a számára felajánlott, végül több száz millió forintra duzzadt összeget nem saját célra használja fel, hanem jótékony célokra ajánlja fel.
Az eredetileg jóval szerényebb célra indított gyűjtés végül váratlanul nagy támogatottságot kapott, és rövid idő alatt jelentős összeg gyűlt össze. A történet azonban itt nem ért véget – sőt, igazából ekkor kezdődött.
Szabó Bence ugyanis úgy döntött, hogy a neki szánt pénzt nem tartja meg, hanem továbbadja. A támogatott szervezetek között gyermekvédelmi kezdeményezések, rendvédelmi kötődésű alapítványok, valamint szociális és karitatív szervezetek is szerepelnek.
A kedvezményezettek között van Iványi Gábor lelkész által vezetett Oltalom Egyesület is, amely évek óta jelentős szerepet vállal a rászorulók ellátásában.
A döntés több szempontból is figyelemre méltó.
Egyrészt ritka az olyan eset, amikor egy személynek gyűjtött adomány nem közvetlenül a címzettnél marad, hanem egyfajta társadalmi újraelosztássá válik. Másrészt az is szembetűnő, hogy a támogatott szervezetek köre sokszínű, és különböző társadalmi területeket fed le.
Ugyanakkor a történet nem mentes a vitáktól sem. Egy ekkora összeg elosztása óhatatlanul felveti a kérdést: milyen szempontok alapján dől el, ki részesül a támogatásból. Különösen igaz ez akkor, amikor olyan szereplők is megjelennek a listán, akik a közéletben is aktívak.
Mindezzel együtt a történet egyik legfontosabb üzenete mégis az, hogy egy civil kezdeményezésből származó támogatás végül szélesebb társadalmi körhöz juthat el.
Szabó Bence döntése így nem csupán egyéni gesztus, hanem egy olyan lépés, amely túlmutat az eredeti adománygyűjtés célján – és új kérdéseket is felvet arról, hogyan alakulhat át egy közösségi támogatás sorsa.




