A 2025-ös közvélemény-kutatások alapján Magyarország politikai térképe látványosan átrendeződött. A Fidesz–KDNP és a Tisza Párt támogatottsága szinte fej-fej mellett halad, miközben több kisebb párt – mint a Mi Hazánk, a DK és az MKKP – az 5%-os parlamenti küszöb közelében mozog. A Momentum, az MSZP és a Jobbik gyakorlatilag eltűntek a politikai porondról.
A kutatások többsége szerint a Tisza Párt mára a legerősebb ellenzéki erőből potenciális kormánypárti tényezővé nőtte ki magát. A Fidesz még mindig masszív vidéki bázissal rendelkezik, de a városokban és a fiatalabb szavazók körében már nem képes olyan arányban mozgósítani, mint korábban. A Mi Hazánk stabilan őrzi 6–8%-os táborát, míg a Demokratikus Koalíció és a Kétfarkú Kutya Párt éppen a bejutási küszöb környékén egyensúlyoz.
A várható eredmények alapján három reális forgatókönyv rajzolódik ki:
- Tisza Párt-győzelem:
Ha Magyar Péter pártja megszerzi az első helyet, akár önálló többséget is elérhet a parlamentben. Egy ilyen eredmény körülbelül 100–105 mandátumot jelentene számukra a 199 fős Országgyűlésben. A Fidesz–KDNP körülbelül 75–80 mandátummal végezne a második helyen, a Mi Hazánk 7–9 hellyel, míg a DK és az MKKP 5–6 fős frakciót alakíthatna. - Fidesz–KDNP megtartja a vezetést:
Ha a kormánypárt fordítani tud, a választási rendszer aránytalansága miatt ismét megszerezheti az abszolút többséget, még akkor is, ha csak néhány százalékkal végez az élen. Ebben az esetben a Fidesz–KDNP akár 105–110 mandátumot is szerezhet, a Tisza Párt 80–85-öt, a Mi Hazánk 7–8-at, a DK és az MKKP pedig valószínűleg nem jutnának be. - Három- vagy négypárti parlament:
Ha mind a DK, mind az MKKP átlépi az 5%-os küszöböt, akkor egy sokszínűbb, de törékenyebb Országgyűlés alakulhat ki. Ilyenkor a két nagy párt (Tisza és Fidesz) mandátumaránya csökkenne, de egyikük továbbra is közel kerülhetne az abszolút többséghez.
A politikai dinamika jelenleg gyorsan változik. A Tisza Párt lendületét részben az ellenzéki kiábrándultság, részben pedig Magyar Péter személyes hitelessége táplálja. A Fidesz ezzel szemben stabil szavazói bázisra és állami erőforrásokra támaszkodhat, ami megnehezíti a kihívását.
Ha a mostani tendenciák folytatódnak, a 2026-os választások után egy olyan parlament alakulhat, ahol a Fidesz elveszíti egyeduralmát, a Tisza Párt meghatározó erővé válik, és a Mi Hazánk lesz a mérleg nyelve.
A DK és az MKKP sorsa azon múlik, képesek lesznek-e mozgósítani a passzív, kiábrándult ellenzéki szavazókat.
A választás tétje tehát történelmi: vajon Magyarország visszatér-e a többpárti politikai verseny korszakába, vagy marad az egy domináns párt által uralt modellben.
- Több százezer ember töltötte meg Budapest utcáit március 15-én
The Kiev Indepentment – Az ukrán média is beszámolt a tegnapi ünnepi megmozdulásokról. BUDAPEST — Több százezer ember töltötte meg Budapest utcáit március 15-én, amikor rivális politikai táborok egymással párhuzamos nagygyűléseket tartottak Magyarország nemzeti ünnepén. A rendezvények élesen eltérő jövőképet mutattak az országról mindössze négy héttel egy sorsdöntő parlamenti választás előtt. A főváros két különböző - De hová tünt Szabó Bálint?
Szabó Bálint az egyik legmeghökkentőbb utat bejáró figura a magyar politikai palettán: az MSZP-közeli ifjúsági mozgalmaktól a botrányhős jogvédő szerepén át jutott el a kijevi frontvonalig. Mivel az útja kanyargós, íme egy összefoglaló a „trombitás” politikus eddigi legfontosabb (és leghajmeresztőbb) ügyeiről. Szabó Bálint: A politikai túlélőművész útja a kijevi frontig Szabó Bálint neve az elmúlt - Esélylatolgatás a Geminivel
Mivel 2026 februárjában járunk, az ország már az áprilisi országgyűlési választások közvetlen előszobájában van. A közvélemény-kutatók adatai alapján a politikai paletta jelentősen átrendeződött a korábbi évekhez képest, és egy hárompólusúvá váló erőtér rajzolódik ki. Az általános befutó és az esélyek A mérések (pl. Medián, 21 Kutatóközpont, Publicus) alapján a verseny rendkívül szoros. A Tisza Párt - A Párbeszéd – ZÖLDEK nem vesz részt a 2026-os országgyűlési választáson
A mai magyar politikai vezetés leginkább az autokrácia jellemzőivel írható le; áthatja a kormánypárt és az állam összefonódása, a döntési mechanizmusokat átszövő korrupció, az intézményi és a személyes szabadság, valamint a transzparencia hiánya. A döntések mögött jelentős részben egyetlen vezető áll, akinek politikai tevékenységét alapvetően meghatározza a közjavak lenyúlása, családtagjainak és barátainak korlátlan mértékű feltőkésítése. - Lendvai Ildikó – Saját pártomnak is azt javasoltam: ne induljunk
Ildiko Lendvai „Igen, könnyen lehet, hogy a baloldal ezúttal a nagy kezdőbetűkkel írt Tisztelt Házon kívül marad. De ettől még nem kell, hogy képletes értelemben is, kisbetűvel a ,házon kívül’, ,zárva vagyunk’, ,ne keressenek’ cédulát tűzze ki ajtajára.” Saját pártomnak is azt javasoltam: ne induljunk. Most magam is a Tiszára szavazok. De van élet, és
